A Supply Chain, vagyis ellátási lánc, a termék létrehozásában és értékesítésében részt vevő emberek, szervezetek, erőforrások, tevékenységek és technológiák együttes hálózata.
A Supply Chain mindent felölel, a nyersanyagok beszerzésének helyétől az ügyfélig történő szállításig. Eközben meg kell felelnie mindazon elvárásoknak, melyeket a beszállítók, a gyártók és az ügyfelek állítanak.
Az ellátási lánc azon szegmensének, amely a készterméknek a gyártótól a fogyasztóig való eljuttatásával foglalkozik, elosztási csatornáknak nevezik.
Tartalomjegyzék:
A Supply Chain alaplépései
• Nyersanyagok beszerzése
• A komponensek legyártása a nyersanyagokból
• Az alapvető alkatrészek kombinálása egy termék létrehozásához
• Megrendelés teljesítése/értékesítés
• Termékszállítás
• Ügyfélszolgálat és visszaküldési szolgáltatások
A folyamatok bármelyikének az elejétől a befejezéséig eltelt időt, átfutási időnek nevezzük. Az ellátási láncokat a Supply Chain Managerek irányítják, akik vásárlói elégedettség maximalizálása érdekében figyelemmel kísérik az átfutási időt, és minden lépésben koordinálják a folyamatokat.
A Supply Chain Management (SCM)
A Supply Chain Manager fő feladata, hogy a termék-, információ- és pénzáramlást a stratégia (strategy), tervezés (planning) és működési (operations) fázisaiban összehangolja és fent tartsa, a folyamatot pedig kiterjessze a külső, partner vállalatokra is. Bővebben itt olvashatsz a Supply Chain Management-ről.
Az alkalmazható Supply Chain modellek
Folyamatos áramlási modell: az érett, stabilabb iparágakban a leghasznosabb
Agilis modell: a terméket megrendelésre készítő, kiszámíthatatlan keresletű iparágaknak
Gyorslánc modell: a rövid életciklusú termékeket gyártó iparágakban használatos
Rugalmas modell: azon iparágaknak, ahol a kereslet stabilitása viszonylag jól megjósolható
Hatékony láncmodell: az erős versenypiacnak, ahol az árképzés nagy szerepet játszik
Egyedi konfigurációjú modell: a vállalat egyedi igényeinek megfelelően konfigurálható
Minden modell az alkalmazó vállalat teljesítőképességéhez járul hozzá. A fenti modelleknek két fő fókusza van, a reagálóképesség és a hatékonyság. A cél megvalósítása érdekében mindegyik modell a kettő, valamilyen arányú kombinációjának eredménye. A modellek folyamatai között átfedések vannak, melyek a tervezési fázistól kezdve kerülnek összehangolásra.
A Supply Chain Kihívásai
A modern ellátási láncok összetettek és számos kihívást jelentenek egy vállalat számára. Ezek közül a legismertebbek:
Átláthatóság hiánya
Ellehetetleníti az érdekelt felek számára, hogy megértsék az ellátási lánc állapotát. Az információk mennyisége és sokrétűsége átláthatatlanságuk miatt előbb-utóbb problémákhoz vezetnek.
Veszteségek
Ide soroljuk a hulladékot és a raktári többletet is. A kereslet-kínálat, esetleg az adottságok pontatlan felmérése egy vállalatnál felhalmozott, túlzsúfolt készlethez vezethet.
Elégedetlen üzleti partnerek és ügyfelek
Az SCM végső célja, hogy a vállalat termékei megfeleljenek az ügyfelek elvárásainak. Ez magában foglalja a termékek biztosítását és ezen elvárások reális kezelését is.
Ellátási problémák
Azok az áruk, amelyek a lánc bármely pontján elakadnak vagy elvesznek, késleltetik a teljes folyamatot és ez negatív hatással lehet a vásárlókra.
Növekvő elvárások
Az új technológiák és marketingeszközök növelik az ügyfelek elvárásait. Megfelelő tervek és irányítás hiányában, ezen elvárások kezelése és időbeni teljesítése nehézzé válhat.
A flexibilitás hiánya
Külső direkt és indirekt tényezők is hirtelen változásokat okozhatnak az ellátási láncban. A felkészültség hiánya és a rigid modellek is hosszútávú gondokat okozhatnak.
Supply Chain megoldások
A Supply Chain Manager feladata az is, hogy alkalmazkodjon a globális piac növekvő sebességéhez és méretéhez. Erre a legelterjedtebb megoldások:
Lean SCM és logisztikai technikák bevezetése, melyek növelik a rugalmasságot és minimalizálják a készletveszteséget. Multiknak és nagy árukészlettel rendelkező vállalatok számára a leghasznosabb.
A készlet forgási sebességének növelése, mely biztosítja, hogy a kínálat ne haladja meg a keresletet és kapacitást szabadítsanak fel az új igényeknek megfelelően.
A beszállítókkal való kapcsolati tőke, mely ápolása különösen fontos a rugalmasságot követelő időkben, ahhoz hogy az ellátási lánc kevésbé, vagy ne akadjon el.
A folyamatok konstans rövidítése, mely az egyre bonyolultabbá és összetettebbé váló ellátási láncok átfutási idejét a megfelelő határok között tartják.
Vállalatirányítási rendszerek, melyek lehetővé teszik, hogy a vállalatok egymás között integrálják az ellátási láncaikat és ezáltal hatékonyabban működjenek együtt.
A Supply Chain fejlődésének története
A Supply Chain a mindennapi életünk szerves része. A vacsora megtervezésétől a tálalásig, a reggeli rutin és még sok más területen. A 80-as és 90-es években azonban a vállalatok már tudatosan fogalmazták meg. A globalizációnak és az internetnek köszönhető gyors információáramlás a vállalatok folyamatainak összeolvasztását kívánta.
A Supply Chain lépéseiben felmerülő problémákat régebben csak lokális gondként kezelték. Ma már valamennyi résztvevő figyelemmel kíséri partnerei folyamatait, melyek közvetlen befolyással bírnak saját ellátási láncaikra. A vállalati folyamatok átláthatósága pedig stratégiai előnyt jelent a piacon.
Idővel a piaci verseny dinamikája is megváltozott. Egyes vállalatok a gyártásra és logisztikára szakosodott alvállalkozókhoz kezdték el kiszervezni a feladatokat. Ennek eredményeként időt és költséget spóroltak, amit kapacitás- és forgalomnövelésre fordíthattak.
A vállalatirányítási rendszerek kiépítésével és elterjedésével a kommunikáció felgyorsult, egyszerűbbé vált. A komponensek és termékek nyomon követhetősége, a folyamatok átláthatósága pedig szintén előtérbe helyeződött. A SAP élenjáró az erre összpontosító IT rendszerek kifejlesztésében.
Időközben a világháló és az ahhoz csatlakozó mobilkészülékek megváltoztatták a vásárlók termékrendelési szokásait, ezáltal a vállalkozások működési mechanizmusát. Az internet lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjenek a termékek forgalmazóival. Az ellátási láncok bizonyos folyamataiból kikerültek az ügynökök, így egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá váltak.
Azonban az internetes vállalkozások, mint az Amazon, megnövelték a vásárlók elvárásait, például a szállítási időkkel és a kényelemmel kapcsolatban. Az olyan funkciók, mint a másnapi vagy aznapi kézbesítés lettek az új normák, amelyek növelhetik a rendelések teljesítésének hatékonyságát, de egyes részeit akár meg is terhelhetik. Mivel a megrendeléseket gyorsabban lehet leadni és fogadni, azokat ugyanolyan gyorsított ütemben kell kézbesíteni.
Ezzel különböző kihívások elé állnak a vállalatok, hiszen a raktárkészlet változásának a sebessége, a csomagolás fontossága mind pazarláshoz és az ökológiai lábnyom növekedéséhez vezethet. Ennek elkerülésében segíthetnek a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia és az automatizálás, melyek fejlődése a 2019-es világjárvány következtében még inkább felgyorsult.
A fent említett tendenciák valószínűleg továbbra is exponenciális növekedést fognak mutatni. A gazdaságok eltérnek majd azoktól a modellektől, melyek nem vagy kevésbé voltak hatékonyak a pandémia alatt. Ezzel egyidőben új lehetőségek nyílnak meg a Blockchain (blokklánc) technológia bevezetésével és elterjedésével.